Interjú Czomba Sándorral

Egyre nagyobb a civil és nonprofit szervezetek szerepe a foglalkoztatásban Magyarországon. Ezért több pályázati konstrukció támogatja a társadalmi céllal működő szervezetek üzleti tevékenységének, szemléletének fejlesztését. Portálunk megkereste Czomba Sándort, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát, aki már az interjú elején hangsúlyozta,hogy az idén, illetve jövő év elején bevezetett intézkedéseik hatására a fiatalok munkanélkülisége már rövid távon is csökkenni fog.

–  Két újabb foglalkoztatási program indul pályakezdőknek. Mit várnak ettől, mikor írják ki a pályázatokat?

– A pályakezdőknek szóló gyakornoki program célja azon mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások projektjeinek támogatása, amelyek vállalják, hogy olyan fiatal szakképesítéssel rendelkező pályakezdőt alkalmaznak, aki tanulószerződés keretében sajátította el szakmája gyakorlati ismereteit. A vállalkozás a fiatal foglalkoztatásához igényelhet kilenc hónapon keresztül teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatást, valamint hozzájárulást a cégen belüli segítő mentor bérpótlékához. A pályázat előre láthatóan november közepén jelenik meg, s várhatóan 2012. IV. negyedévében indul a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését célzó pályázati konstrukció nonprofit szervezeteknél. A konstrukció célja a fiatalok, pályakezdők foglalkoztatásának, munkatapasztalatuk megszerzésének elősegítése, a nonprofit szervezetek szolgáltatói és foglalkoztatói kapacitásának megerősítése. A hátrányos helyzetű térségek felzárkózásában kiemelt szerepe van a helyi szervezeteknek, ezért különösen fontos a civil szervezetek megerősítése. A konstrukció keretében a létszámukat bővítő non-profit szervezetek új, fiatal, elsősorban pályakezdő munkanélküliek alkalmazásához kaphatnak bértámogatást, és amennyiben szükséges, lehetőség lesz a célcsoporttagok képzésére is. A pályázó szervezetek a célcsoport tizenkét hónapos foglalkoztatásához kaphatnak támogatást. Fontos, hogy a pályázó szervezetnek a támogatás lejártát követően három hónapos továbbfoglalkoztatást kell biztosítania. A pályázaton alapítványok, egyesületek, szövetségek, nonprofit korlátolt felelősségű társaságok, nonprofit részvénytársaságok, nonprofit szociális szövetkezetek indulhatnak.

– Összesen mennyi pénz áll rendelkezésre?

– A gyakornoki programra 8,5 milliárd forint, a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelésére öt milliárd forint áll rendelkezésre európai uniós forrásból.

– Hogyan tudják az eddigieknél is hatékonyabban bekapcsolni a foglalkoztatásba a civil szférát?

– A civil és nonprofit szervezetek szerepe a foglalkoztatásban egyre nagyobb Magyarországon és más európai államokban is. Ezért több pályázati konstrukciónk támogatja a társadalmi céllal működő szervezetek üzleti tevékenységének, szemléletének fejlesztését. A civil és nonprofit szervezetek mellett a szociális gazdaság szerveződései közé tartoznak és civil szerveződésnek tekinthetőek a szövetkezetek. Ez utóbbi szervezeti formával együtt a foglalkoztatottak közel öt százalékát a civil és nonprofit szféra foglalkoztatta 2010-ben.

– Mit várnak ettől, miután a civil szféra olyan csoportokat is meg tud szólítani, amelyeket az állam és a munkaerő-piac csak nehézkesen. Mely csoportokról van szó, és milyen az együttműködés a civil szférával?

– A civil és nonprofit szféra által megvalósított pályázati konstrukciók sikerességét a minimálisan elvárt eredmények és a pályázói aktivitás biztosítja. A tervek szerint a civil szervezetek bevonásával megvalósuló pályázati konstrukciók több ezer hátrányos helyzetű fiatal elhelyezkedését, munkatapasztalat-szerzését fogják eredményezni.

– Milyen új lehetőségekhez jutnak a non profit és a civil szervezetek?

– Megvalósítás alatt vannak a foglalkoztatási célú civil és nonprofit szervezetek által megvalósított közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok, melyekre 1,49 milliárd forint áll rendelkezésre. A fenti szervezeti kör összesen 4,7 milliárd forint felhasználásával innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok megvalósítására pályáztak 2012 októberében. „Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban” című pályázati konstrukciónk keretében 2012. november 5-ig nyújthattak be pályázatokat az érintettek képzés és átmeneti foglalkoztatás megvalósítására. Kiírás előtt áll „Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével” című pályázati konstrukciónk, mely öt milliárd forinttal támogatja hátrányos helyzetű fiatalok és pályakezdők foglalkoztatását civil és nonprofit szervezeteknél.

– A pénzügyi recesszió komoly foglalkoztatási válsággá alakult át Európában. Magyarország hogyan áll e tekintetben? Uniós összehasonlításban milyen helyzetben van jelenleg a magyar foglalkoztatás, a munkaerő-piac?

– Mivel rengeteg szállal kötődik a magyar gazdaság Európa gazdaságához, Magyarország munkaerőpiaca is megsínylette a gazdasági válság hatásait. Szerencsére – az uniós országok többségével ellentétben – Magyarországon már vannak biztató jelek. A legfrissebb KSH adatok szerint nyolcvanezerrel többen dolgoznak, mint tavaly és százhúszezerrel többen, mint két éve. A foglalkoztatottság ezzel elérte és meghaladta a válság előtti szintet. Bizakodásra ad okot az is, hogy az elmúlt két év munkaerő-piaci trendjei mögött elsősorban a versenyszféra létszámbővülése állt.

– A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint  a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki munkanélküliek 19,2 százaléka. Várható némi elmozdulás, és ha igen, akkor milyen mértékben, és milyen irányban?

– A válság által leginkább érintett csoportok között vannak a fiatalok nem csak itthon, Európában is. Hazánkban a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2012. második negyedévében 27,9% volt, de nyolc uniós országban még ennél is rosszabb a helyzet. Azt várjuk, hogy az idén, illetve jövő év elején bevezetett intézkedéseink hatására a fiatalok munkanélkülisége már rövid távon is csökkenni fog.

– Az ILO legújabb tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte, globálisan 12,9 százalékra emelkedhet a munkanélküli fiatalok aránya 2017-re. Az ILO külön felhívja a kormányok figyelmét, hogy a fiskális döntések meghozatalakor tartsák szem előtt a munkaerőpiac egyes problémáit is. A magyar kormány milyen lépéseket tett az utóbbi időszakban, és milyen további intézkedések várhatóak?

– Érzékelve a fiatalok foglalkoztatási problémáit, a kormány átfogó intézkedéscsomaggal  kívánja támogatni a pályakezdők munkaerő-piaci beilleszkedését. Ennek keretében valósul meg a nem rég bejelentett és a korábbi kérdések kapcsán már felmerülőt civil, non-profit és gyakornoki programok is. Ezeken felül 2013-tól a munkahelyvédelmi terv részeként megvalósuló új intézkedések következtében minden 25 év alatti munkavállaló bruttó bére után – százezer forintig – a munkáltatói teher mértéke 28,5 százalék helyett 14 százalék. Pályakezdők esetében a munkáltató két éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését az Első munkahely garancia programmal is támogatjuk idén szeptembertől. A programban elhelyezkedő pályakezdők összlétszáma várhatóan meghaladja a hétezer főt is.
Jövő év elejétől új pályázati lehetőség is nyílik a 18-35 év közötti fiatalok részére, ami a vállalkozóvá válást segíti majd elő. Egyrészt a vállalkozói tudás, vállalkozói készségek (pénzügyi ismeretek, üzleti terv, marketing, jogszabályi környezet stb.) megszerzésének, fejlesztésének támogatásával, valamint a fiatal vállalkozók számára nyújtott vissza nem térítendő tőketámogatással. A vállalkozások elindítását követően a program tanácsadást és mentorálást is biztosít majd a vállalkozás fenntarthatóságának segítése érdekében. A képzések várhatóan jövő év elején indulhatnak és a tőketámogatásra is 2013 I. negyedévétől lehet majd jelentkezni.

Forrás: www.polgarportal.hu