Az elmúlt két év alatt erősödött a civil társadalom

 Hírek  |   2012. november 08., csütörtök

A kormányváltás óta eltelt két év változásai hozzájárultak ahhoz, hogy a civil társadalom megerősödjön, és elindulhasson a kibontakozása, amely lehetőséget ad a soft power használatára – mondta Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a soft powerről (puha hatalomról) rendezett nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

Az Új Társadalom Intézet Alapítvány által szervezett eseményen az államtitkár kifejtette, a soft power “a hatalom lágy megnyilvánulása”, és ennek ereje, jövője a civil társadalomban van, de ezen a területen Magyarország nem áll túl jól. Csaknem ötvenéves hiányt kell pótolni, hiszen a kommunista hatalomátvételkor igyekeztek felszámolni a civil társadalom infrastruktúráját – emlékeztetett.   Felidézte, ebben a szovjetek Magyarországon sokkal hatékonyabbak voltak, mint bármely más szocialista országban, így a demokratikus fordulatnál nehéz volt helyreállítani a civil társadalmon alapuló soft power erejét. Azzal, hogy a kormányváltáskor Magyarország strukturális reformokba kezdett, és “átformáltuk az országot” húsz évvel a rendszerváltozás után, a civil társadalom is megerősödhet – fogalmazott.

Schöpflin György néppárti európai parlamenti képviselő azt mondta, a soft power egyre nagyobb szerephez jut a modern világban, a hatalomszerzés klasszikus módszerei mellett mind fontosabbá válik. Kiemelte, nehéz pontosan meghatározni, mit is jelent a soft power, az elmúlt néhány évtizedben kialakult fogalom jelentése hasonló a befolyásoláshoz, a rábeszéléshez, a meggyőzéshez, az érveléshez. Minden országnak van ilyen jellegű hatalma, és a mai “versengő világban” egyre nő a jelentősége – mutatott rá. Úgy fogalmazott, a célja gyakran csak a tisztelet, az elismerés kivívása, de alkalmas lobbizásra és a kultúra révén például egy ország imázsának erősítésére is.

Bogyay Katalin, az UNESCO közgyűlési elnöke arról beszélt, a soft power a konszenzus hatalma, és remélhetőleg a jövőben a nemzetközi kapcsolatokban nem a fenyegetés, a katonai erő vagy a gazdasági eszközök lesznek meghatározók, hanem az országok a soft power alapján, a kölcsönös tisztelet jegyében dolgoznak együtt. Az együttműködéshez az országok nem kényszerből csatlakoznak majd, hanem önként – magyarázta. Kiemelte, a soft power nemcsak országokhoz, hanem szervezetekhez is kötődhet, az UNESCO is a békés egymás mellett élés fontosságáról igyekszik meggyőzni az embereket a kulturális sokszínűség védelmével, az oktatás és tudomány támogatásával.

Joseph Nye politológus, a Harvard Egyetem korábbi dékánja a konferencia résztvevőinek küldött videoüzenetében kifejtette, a katonai és a gazdasági hatalom nem minden, nem csak ezekből áll egy ország hatalma. Egy ország nemcsak fenyegetéssel, hanem meggyőzéssel, befolyásolással is elérheti, hogy más országok azt tegyék, amit akar, vagyis a soft power is elengedhetetlen a hatalomgyakorlásban – mutatott rá.

Forrás: MTI

Szent Erzsébet Jótékonysági Bál

 Hírek  |   2012. november 01., csütörtök

MEGHÍVÓ

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit a 2012. november 17-én 19:00 órától tartandó

SZENT ERZSÉBET

JÓTÉKONYSÁGI BÁLJÁRA.

 

Interjú Czomba Sándorral

 Hírek  |   2012. október 28., vasárnap

Egyre nagyobb a civil és nonprofit szervezetek szerepe a foglalkoztatásban Magyarországon. Ezért több pályázati konstrukció támogatja a társadalmi céllal működő szervezetek üzleti tevékenységének, szemléletének fejlesztését. Portálunk megkereste Czomba Sándort, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát, aki már az interjú elején hangsúlyozta,hogy az idén, illetve jövő év elején bevezetett intézkedéseik hatására a fiatalok munkanélkülisége már rövid távon is csökkenni fog.

–  Két újabb foglalkoztatási program indul pályakezdőknek. Mit várnak ettől, mikor írják ki a pályázatokat?

– A pályakezdőknek szóló gyakornoki program célja azon mikro- és kisvállalkozások, valamint középvállalkozások projektjeinek támogatása, amelyek vállalják, hogy olyan fiatal szakképesítéssel rendelkező pályakezdőt alkalmaznak, aki tanulószerződés keretében sajátította el szakmája gyakorlati ismereteit. A vállalkozás a fiatal foglalkoztatásához igényelhet kilenc hónapon keresztül teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatást, valamint hozzájárulást a cégen belüli segítő mentor bérpótlékához. A pályázat előre láthatóan november közepén jelenik meg, s várhatóan 2012. IV. negyedévében indul a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését célzó pályázati konstrukció nonprofit szervezeteknél. A konstrukció célja a fiatalok, pályakezdők foglalkoztatásának, munkatapasztalatuk megszerzésének elősegítése, a nonprofit szervezetek szolgáltatói és foglalkoztatói kapacitásának megerősítése. A hátrányos helyzetű térségek felzárkózásában kiemelt szerepe van a helyi szervezeteknek, ezért különösen fontos a civil szervezetek megerősítése. A konstrukció keretében a létszámukat bővítő non-profit szervezetek új, fiatal, elsősorban pályakezdő munkanélküliek alkalmazásához kaphatnak bértámogatást, és amennyiben szükséges, lehetőség lesz a célcsoporttagok képzésére is. A pályázó szervezetek a célcsoport tizenkét hónapos foglalkoztatásához kaphatnak támogatást. Fontos, hogy a pályázó szervezetnek a támogatás lejártát követően három hónapos továbbfoglalkoztatást kell biztosítania. A pályázaton alapítványok, egyesületek, szövetségek, nonprofit korlátolt felelősségű társaságok, nonprofit részvénytársaságok, nonprofit szociális szövetkezetek indulhatnak.

– Összesen mennyi pénz áll rendelkezésre?

– A gyakornoki programra 8,5 milliárd forint, a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelésére öt milliárd forint áll rendelkezésre európai uniós forrásból.

– Hogyan tudják az eddigieknél is hatékonyabban bekapcsolni a foglalkoztatásba a civil szférát?

– A civil és nonprofit szervezetek szerepe a foglalkoztatásban egyre nagyobb Magyarországon és más európai államokban is. Ezért több pályázati konstrukciónk támogatja a társadalmi céllal működő szervezetek üzleti tevékenységének, szemléletének fejlesztését. A civil és nonprofit szervezetek mellett a szociális gazdaság szerveződései közé tartoznak és civil szerveződésnek tekinthetőek a szövetkezetek. Ez utóbbi szervezeti formával együtt a foglalkoztatottak közel öt százalékát a civil és nonprofit szféra foglalkoztatta 2010-ben.

– Mit várnak ettől, miután a civil szféra olyan csoportokat is meg tud szólítani, amelyeket az állam és a munkaerő-piac csak nehézkesen. Mely csoportokról van szó, és milyen az együttműködés a civil szférával?

– A civil és nonprofit szféra által megvalósított pályázati konstrukciók sikerességét a minimálisan elvárt eredmények és a pályázói aktivitás biztosítja. A tervek szerint a civil szervezetek bevonásával megvalósuló pályázati konstrukciók több ezer hátrányos helyzetű fiatal elhelyezkedését, munkatapasztalat-szerzését fogják eredményezni.

– Milyen új lehetőségekhez jutnak a non profit és a civil szervezetek?

– Megvalósítás alatt vannak a foglalkoztatási célú civil és nonprofit szervezetek által megvalósított közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok, melyekre 1,49 milliárd forint áll rendelkezésre. A fenti szervezeti kör összesen 4,7 milliárd forint felhasználásával innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok megvalósítására pályáztak 2012 októberében. „Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban” című pályázati konstrukciónk keretében 2012. november 5-ig nyújthattak be pályázatokat az érintettek képzés és átmeneti foglalkoztatás megvalósítására. Kiírás előtt áll „Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével” című pályázati konstrukciónk, mely öt milliárd forinttal támogatja hátrányos helyzetű fiatalok és pályakezdők foglalkoztatását civil és nonprofit szervezeteknél.

– A pénzügyi recesszió komoly foglalkoztatási válsággá alakult át Európában. Magyarország hogyan áll e tekintetben? Uniós összehasonlításban milyen helyzetben van jelenleg a magyar foglalkoztatás, a munkaerő-piac?

– Mivel rengeteg szállal kötődik a magyar gazdaság Európa gazdaságához, Magyarország munkaerőpiaca is megsínylette a gazdasági válság hatásait. Szerencsére – az uniós országok többségével ellentétben – Magyarországon már vannak biztató jelek. A legfrissebb KSH adatok szerint nyolcvanezerrel többen dolgoznak, mint tavaly és százhúszezerrel többen, mint két éve. A foglalkoztatottság ezzel elérte és meghaladta a válság előtti szintet. Bizakodásra ad okot az is, hogy az elmúlt két év munkaerő-piaci trendjei mögött elsősorban a versenyszféra létszámbővülése állt.

– A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint  a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki munkanélküliek 19,2 százaléka. Várható némi elmozdulás, és ha igen, akkor milyen mértékben, és milyen irányban?

– A válság által leginkább érintett csoportok között vannak a fiatalok nem csak itthon, Európában is. Hazánkban a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2012. második negyedévében 27,9% volt, de nyolc uniós országban még ennél is rosszabb a helyzet. Azt várjuk, hogy az idén, illetve jövő év elején bevezetett intézkedéseink hatására a fiatalok munkanélkülisége már rövid távon is csökkenni fog.

– Az ILO legújabb tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte, globálisan 12,9 százalékra emelkedhet a munkanélküli fiatalok aránya 2017-re. Az ILO külön felhívja a kormányok figyelmét, hogy a fiskális döntések meghozatalakor tartsák szem előtt a munkaerőpiac egyes problémáit is. A magyar kormány milyen lépéseket tett az utóbbi időszakban, és milyen további intézkedések várhatóak?

– Érzékelve a fiatalok foglalkoztatási problémáit, a kormány átfogó intézkedéscsomaggal  kívánja támogatni a pályakezdők munkaerő-piaci beilleszkedését. Ennek keretében valósul meg a nem rég bejelentett és a korábbi kérdések kapcsán már felmerülőt civil, non-profit és gyakornoki programok is. Ezeken felül 2013-tól a munkahelyvédelmi terv részeként megvalósuló új intézkedések következtében minden 25 év alatti munkavállaló bruttó bére után – százezer forintig – a munkáltatói teher mértéke 28,5 százalék helyett 14 százalék. Pályakezdők esetében a munkáltató két éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését az Első munkahely garancia programmal is támogatjuk idén szeptembertől. A programban elhelyezkedő pályakezdők összlétszáma várhatóan meghaladja a hétezer főt is.
Jövő év elejétől új pályázati lehetőség is nyílik a 18-35 év közötti fiatalok részére, ami a vállalkozóvá válást segíti majd elő. Egyrészt a vállalkozói tudás, vállalkozói készségek (pénzügyi ismeretek, üzleti terv, marketing, jogszabályi környezet stb.) megszerzésének, fejlesztésének támogatásával, valamint a fiatal vállalkozók számára nyújtott vissza nem térítendő tőketámogatással. A vállalkozások elindítását követően a program tanácsadást és mentorálást is biztosít majd a vállalkozás fenntarthatóságának segítése érdekében. A képzések várhatóan jövő év elején indulhatnak és a tőketámogatásra is 2013 I. negyedévétől lehet majd jelentkezni.

Forrás: www.polgarportal.hu

Bértámogatás Civil szervezeteknek

 Hírek  |   2012. október 26., péntek

A civil szféra az eddigieknél is hatékonyabban bekapcsolódhat a foglalkoztatásba, miután a kormány két új programot jelentett be a héten. Bértámogatást kapnak az államtól azok a non-profit szervezetek, amelyek elsősorban pályakezdőket alkalmaznak. A programok komoly segítséget jelentenek a civil szervezeteknek, amely azért is fontos, mert ez a szféra alkalmas a sajátos szociális helyzetű emberek foglalkoztatásának javítására. A civil szféra olyan csoportokat is meg tud szólítani, amelyeket az állam és a munkaerő-piac csak nehézkesen.

Két újabb foglalkoztatási program indul pályakezdőknek, a pályázatokat még az idén, de legkésőbb a jövő év elején meghirdetik és kiírják – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Czomba Sándor, a szaktárca foglalkoztatásért felelős államtitkára ismertette, a pályakezdő fiatalokra fókuszáló két új foglalkoztatási programot uniós forrásból finanszírozzák, hatásai jelentősek lesznek. A két programból az egyik komolyan érinti a civil szervezeteket. Ezt elsősorban a létszámuk bővítését tervező non-profit szervezetek aknázhatják ki, amelyek fiatal, elsősorban pályakezdő munkanélküliek alkalmazásához kaphatnak bértámogatást egy éven keresztül. Erre ötmilliárd forint fordítható, ezen összeg ezerhatszáz-kétezerhétszáz fiatal munkába állását segítheti elő.

A másik program keretében mikro-, kis- és középvállalkozások kaphatnak kilenc hónapig teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatást, ha gyakornokot vesznek fel. Az erre fordítható keret 8,5 milliárd forintra rúg, ez a tervek szerint négyezer és tízezer közötti fiatal elhelyezkedését segíti majd. „Mindkét programban új munkahelyeket kell létrehozni, és a munkához kapcsolódó béreket és járulékokat, a mentorálást, valamint a munkahely létrehozásához szükséges eszközbeszerzést is támogatjuk” – hangsúlyozta Czomba Sándor. A kormány – elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterven keresztül – a keresletösztönzés felé fordul a foglalkoztatáspolitikában, vagyis a munkaadókat szeretné segíteni a munkahelyek megtartásában és újak létrehozásában. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint kiemelten kell figyelni a fiatalokra és a munkanélküliség leszorítására.

A legfrissebb adatok szerint jelenleg Magyarországon 3 millió 900 ezer ember foglalkoztatott, amely ugyan meghaladja a válság előtti időszak adatait, de még mindig alacsony az ország népességéhez képest. Mint ahogy az ismert, Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette, a hosszú távú cél az, hogy ötmillió ember dolgozzon hazánkban. Jelenleg 10,7 százalékra rúg Magyarországon a munkanélküliségi ráta.
Azonban nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban is komoly gondot jelent a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség leszorítása és a fiatalok elhelyezése a munkaerő-piacon. A pénzügyi recesszió komoly foglalkoztatási válsággá alakult át Európában, számos dél-európai országban már-már szinte kezelhetetlenné válik a munkanélküliek nagy száma, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig még ennél is rosszabb képet mutat.

„A magyar kormány az elmúlt hónapokban számos olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten a pályakezdő fiatalok munkához jutását segíti” – közölte Czomba Sándor. Az Első munkahely garancia program keretében október közepéig több mint nyolcezer kérelem érkezett be, 6627 pályakezdő pedig már munkába is állt. Az eddig megítélt támogatás összege csaknem 3,2 milliárd forint. „Összesen körülbelül hétezer-ötszáz fiatal tud majd elhelyezkedni a támogatás segítségével, soha ilyen gyorsan és ilyen nagy számban pályakezdők még nem helyezkedtek el Magyarországon” – tette hozzá az államtitkár.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint  a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki munkanélküliek 19,2 százaléka. A június és augusztus közti három hónapban  a  korcsoport 29,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a foglalkoztatási rátája pedig 0,2 százalékponttal, 18,4 százalékra mérséklődött.

A civil szervezetek foglalkoztatásának támogatását és a fiatal pályakezdők, munkanélküliek felkarolása már csak azért sem tűrhet halasztást, mert kormányzati beavatkozás nélkül sötét jövő áll a fiatalok előtt. Az International Labour Organization (ILO) legutóbbi prognózisa szerint 2017-re ugyan 17,5 százalékról 15,6 százalékra mérséklődhet a fejlett országokban a fiatalok (15-25 év közöttiek) munkanélküliségi rátája, de ez még mindig jócskán magasabb, mint a válság előtti adat. 2008-ban 12,5 százalékos volt a ráta. Az ILO tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte, globálisan 12,9 százalékra emelkedhet a munkanélküli fiatalok aránya 2017-re. Az ILO külön felhívja a kormányok figyelmét, hogy a fiskális döntések meghozatalakor tartsák szem előtt a munkaerőpiac egyes problémáit is.

Forrás: www.polgarportal.hu

NEA működési pályázati eredményei

 Hírek  |   2012. október 11., csütörtök

Örömmel értesítjük a Tisztelt Pályázókat, hogy a 2012. március 29-én megjelent, NEA-12-M kódszámú, „civil szervezetek működési célú támogatására” kiírt pályázattal kapcsolatban – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 61. § (7) bekezdése valamint a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről rendelkező 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján – megszületett a döntés.

A beérkezett 7.322 db érvényes pályázatból 3.174 db pályázat részesül támogatásban összesen 1.684.289.752 Ft értékben.

Az alábbi táblázat kollégiumonként összesítve szemlélteti a beérkezett, érvényes valamint nyertes pályázatok számát illetve az igényelt és a támogatási összeget:

KollégiumBeérkezett pályázatokÉrvényes pályázatokNyertes pályázatok
száma (db)igényelt összeg (Ft)száma (db)igényelt összeg (Ft)száma (db)támogatási összeg (Ft)
Közösségi környezet2 6244 476 522 3432 3874 014 101 332773342 938 200
Mobilitás és alkalmazkodás1 8943 067 495 8741 7422 778 673 645893343 120 992
Nemzeti összetartozás251512 410 850217433 494 044209312 393 317
Társadalmi felelősségvállalás1 2152 544 701 2731 0972 224 283 347570343 023 600
Új nemzedékek  jövőjéért2 0863 997 768 6341 8793 510 621 578730343 069 143
Összesen:8 07014 598 898 9747 32212 961 173 9463 1751 684 545 252

A döntésekkel kapcsolatos adatok a NEA pályázati keresőjében lesznek elérhetőek.

A döntésről minden pályázó elektronikus úton értesítést kap a hitelesített döntési listák beérkezését követően.

A nyertes pályázói értesítések postázását várhatóan a jövő hét folyamán kezdi meg az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. A postai értesítések tartalmazzák majd a szerződések tervezetét, a szerződéskötés feltételeit és az ahhoz szükséges dokumentumok beküldési határidejét, módját.

Kérdéseikre konkrét pályázatokra vonatkozóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő alábbi elérhetőségein kaphatnak választ:

Telefon: 06-1-795-2887, 06-1-795-2936, 06-1-795-2921

E-mail: info@emet.gov.hu

Szomszédünnep

 Hírek  |   2012. október 06., szombat

Mi is ez a szomszédünnep?

A szomszédünnep célja, hogy a városokban, ugyanazon a szűk területen belül, mégis egymástól elszigetelten élő emberek, akik nap mint nap egymás mellett szállnak be az autóba munkába induláskor, akiknek egy iskolába járnak a gyermekeik, akik ugyanabban a parkban futtatják a kutyáikat, akik minden nap ugyanabban a boltban vásárolnak be munka után – egyszóval a szomszédok, akik látásból már jól ismerik egymást, szót váltsanak egymással.

Az első közös együttlét során talán csak azt sikerül elérni, hogy az egy lakóközösségbe tartozó emberek ezután már köszönjenek egymásnak, vagy egymásra mosolyogjanak – de nem elképzelhetetlen, hogy kiderül, hogy a szomszédban egy matektanár lakik, aki szívesen vállal korrepetálást, netán egy vízvezeték szerelő, vagy egy idős úr, akinek jól esik, ha néha segítenek neki a bevásárlásban.

Az idei évben ősszel (2012. szeptember 22.) megrendezésre kerülő Szomszédünnep egy olyan nap az évben, mikor egy közös főzés, egy nagy asztalnál együtt elköltött vacsora, közös játékok vagy sportolás, kulturális program vagy kertészkedés, közösségi bolhapiac stb. alkalmával kicsit jobban megismerhetjük szomszédjainkat, s ha volt netán vitánk velük, ezeket is tisztázhatjuk. Hiszen kiderülhet, hogy anélkül, hogy ismernénk egymást, rengeteg mindenben gondolunk hasonlót.

A Szomszédünnep lényege, hogy a kisközösségek magukénak érezzék az ünnepet, érezzék át a saját szervezés örömét, a közösség “kovácsolásának” erejét – így a szervezésben a legnagyobb szerepe a helyi civileknek és aktivistáknak van, akik a saját kisközösségükben kezdik el szervezni az eseményt.

Bármilyen lakótér részt vehet az ünnepben, hiszen utca, park, tér minden lakóközösség közelében van.

További információkért kattintson az alábbi linkre:

http://szomszedunnep.hu/de-mi-is-ez-a-szomszedunnep/

 

Civil információs Centrum

 Hírek  |   2012. október 04., csütörtök

Megalakultak a fővárosi és a 19 megyei Civil Információs Centrumok az új civil törvényben foglaltak szerint.

A nyertes pályázók a 2012. július 1-jétől 2014. december 31-ig tartó időszakban jogosultak a miniszter által adományozott Civil Információs Centrum cím viselésére, valamint e tevékenységük támogatásához és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek finanszírozását rendezni hivatott pályázaton is részt vehetnek.

A Civil információs Centrumokkal kapcsolatos bővebb információt itt talál.

– See more at: http://temp.szegedhir.hu/civil_informacios_centrum#sthash.WnsBATkR.dpuf

NEA alakuló ülése

 Hírek  |   2012. október 04., csütörtök

NEA alakuló ülése

2012. március 29.-én a kollégiumi választásokat követően megalakult a Nemzeti Együttműködési Alap.

Ezt követően rögtön kiírásra kerültek kollégiumonként a működési pályázatok.

A kollégiumok összetétele:

Új nemzedékek jövőjéért kollégium: elnöke Galambos Adorján, tagjai dr. Bene Tamás, Herczegné Szabó Marianna, Janzsó Ádám, Móriz Ádám, Nemcsik Mátyás, Paprika Tamás, Pettkó András és Vári Ferenc.

Társadalmi felelősségvállalás kollégium: elnöke Bojárszky Eszter, tagjai Bakos István, Farkas Sára, Fülöp Attila, Gábriel Pálné, Nagy Gábor, Sági Miklós, Udvaros Renáta és Vecsei Miklós.

Nemzeti összetartozás kollégium: elnöke dr. Kondra Laura, tagjai Deák Attila, Dohány Csaba, Joó Kinga, Kovács Ildikó, Leitert Kiss Anna, Németh Miklós Attila, Sinka László és Valent Ákos.

Mobilitás és alkalmazkodás kollégium: elnöke Magó Gábor Gyula, tagjai Boros Bánk Levente, Horváth Zoltán, Lázár Alpár, Nádas Pál Miklós, dr. Szabó József, Szabó Réka, dr. Szekeres Sándor és Szöllősi Balázs.

Közösségi környezet kollégium: elnöke dr. Kákai László, tagjai Bánkuty Tamás, Beke Márton, dr. Cseszregi Tamás, Gyebnár Ágnes, Jaczkó Sándor, Kassai Endre, Markó Csaba és Vajda Árpád.

A NEA-ról bővebben itt olvashat.

– See more at: http://temp.szegedhir.hu/nea_alakulo_ulese#sthash.vhjc3ThM.dpuf