Az Európai Dél-Alföldi Regionális Alapítvány 2005-ben kezdte el működését. A szervezet regionális hatókörben tevékenykedik, de emberi jogok védelme terén országosan sőt határon átnyúló feladatokat vállal.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.
Magyarország kezdeményező szerepet vállal egyebek mellett az emberi jogok védelmezőit érő jogsértések, valamint az ENSZ-szel együttműködő embereket érő megtorlások elleni küzdelemben, a nemzeti és etnikai kisebbségek nemzetközi védelmében, valamint a fenntartható fejlődés emberi jogi szempontjainak fokozott figyelembevételében.
A Külügyminisztérium a jövőben is megrendezi a budapesti emberi jogi fórumot, amely 2008 óta minden évben lehetőséget ad a civil szféra, a tudományos élet és a kormányzatok képviselőinek, hogy az aktuális emberi jogi kérdésekről eszmecserét folytassanak.
ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Egyszerűsített változat
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 30 pontjának ez az egyszerűsített változata kifejezetten fiatalok számára készült.
1. Mindannyian szabadnak és egyenlőnek születtünk. Mindegyikünk szabadnak született. Mindegyikünknek lehetnek saját gondolatai és elképzelései. Mindegyikünket azonos bánásmódban kell részesíteni.
2. Nincs megkülönböztetés. Ezek a jogok mindegyikünket megilletik, bármiben is legyünk különbözőek.
3. Az élethez való jog. Mindegyikünknek joga van az élethez, és ahhoz, hogy szabadságban és biztonságban éljen.
4. Nincs rabszolgaság. Senkinek sincs joga rabszolgaságban tartani minket. Mi sem tehetünk senkit a rabszolgánkká.
5. Nincs kínzás. Senkinek sincs joga bántani vagy kínozni minket.
6. Vannak jogaink, akárhová is megyünk. Ugyanúgy ember vagyok, mint te!
7. A törvény előtt mindenki egyenlő. A törvény mindenki számára egyenlő. Mindnyájunkkal igazságosan kell bánnia.
8. Az emberi jogokat a törvény védi. Mindegyikünk segítségért fordulhat a törvényhez, ha nem bánnak vele tisztességesen.
9. Nincs jogtalan letartóztatás. Senkinek sincs joga nyomós ok nélkül bebörtönözni és ott tartani minket, vagy elűzni minket a saját hazánkból.
10. A nyilvános tárgyaláshoz való jog. Ha valami miatt bíróság elé kerülünk, akkor jogunk van a nyilvános tárgyaláshoz, bíráinknak pedig pártatlanoknak kell maradniuk.
11. Bűnösségünk bebizonyításáig ártatlanok vagyunk. Senkit sem lehet felelőssé tenni valamiért, amíg az rá nincs bizonyítva. Ha valaki azt mondja, hogy valami rosszat tettünk, akkor jogunk van bebizonyítani, hogy az nem igaz.
12. A magánélethez való jog. Senkinek sem szabad a jó hírnevünket sérteni. Senki sem mehet be a lakásunkba, bonthatja fel a leveleinket, vagy zaklathat minket vagy családunkat nyomós ok nélkül.
13. A mozgás szabadsága. Mindegyikünknek joga van oda menni a saját országában, ahová akar, és kívánsága szerint utazni.
14. A menedékjog. Ha attól tartunk, hogy a saját országunkban rosszul bánnak velünk, akkor jogunk van egy másik országba menekülni, ahol biztonságban lehetünk.
15. Jog az állampolgársághoz. Mindegyikünknek joga van egy országhoz tartozni.
16. Házasság és család. Minden felnőttnek joga van akarata szerint megházasodni, és családot alapítani. A férfiak és a nők mind a házasságban, mind azon kívül azonos jogokkal rendelkeznek.
17. A jog az ember saját dolgaihoz. Mindenkinek megvan a joga, hogy birtokoljon dolgokat, vagy megossza őket másokkal. Senkinek sem szabad elvenni tőlünk a dolgainkat nyomós ok nélkül.
18. A gondolat szabadsága. Mindegyikünknek joga van abban hinni, amiben akar, és akarata szerint megválasztani vagy megváltoztatni a vallását.
19. A kifejezés szabadsága. Mindegyikünknek megvan a joga, hogy kialakítsa a saját véleményét, hogy úgy gondolkodjon, ahogy akar, hogy kimondja, amit gondol, és megossza gondolatait másokkal.
20. A gyülekezési szabadság. Mindegyikünknek joga van találkozni a barátaival, valamint békés eszközökkel együtt dolgozni a jogaink védelmében. Senki sem kényszeríthet arra, hogy akaratunk ellenére csatlakozzunk egy csoporthoz.
21. A demokráciához való jog. Mindegyikünknek joga van részt venni az országunk irányításában. Minden felnőttnek lehetővé kell tenni, hogy maga válassza meg a saját vezetőit.
22. Szociális biztonság. Mindegyikünknek joga van egy otthonhoz, amit megengedhet magának; orvossághoz, oktatáshoz, gyermekgondozáshoz, a megélhetéséhez elegendő pénzhez és betegsége vagy öregsége esetén orvosi ellátáshoz.
23. A dolgozók jogai. Minden felnőttnek joga van munkát végezni, tisztességes munkabért kapni, és a szakszervezetekhez szabadon csatlakozni.
24. A játékhoz való jog. Mindegyikünknek joga van a munka utáni kikapcsolódáshoz és pihenéshez.
25. Szállás és élelem mindenki számára. Mindegyikünknek joga van a jó élethez. Az anyák és gyerekek, az idősek, a munkanélküliek és rokkantak, valamint mindenki más jogosult arra, hogy gondoskodjanak róla.
26. A tanuláshoz való jog. A tanulás egy jog. Az általános iskolának ingyenesnek kell lennie, ahol az Egyesült Nemzetek Szervezetéről és arról kellene tanulnunk, hogy miként éljünk együtt másokkal. A szüleinknek joguk van megválasztani, hogy mit tanuljunk.
27. A szerzői jog. A szerzői jogokra különleges törvények vonatkoznak, amelyek a jogtalan sokszorosítás ellen védik a művészi alkotásokat és írásokat. Mindannyian rendelkezünk a joggal, hogy a magunk módján éljük az életünket, és élvezzük azokat a dolgokat, amelyeket a művészetek, a tudomány és a tanulás nyújtani tudnak.
28. Egy szabad és tisztességes világ. Országunkban és a világon mindenütt megfelelő rendnek kell uralkodnia ahhoz, hogy mindannyian élvezhessük jogainkat és szabadságunkat.
29. Kötelességeink. Kötelezettségeink vannak mások iránt, és az ő jogaikat és szabadságukat is meg kell védenünk.
30. Senki sem veheti el tőlünk az emberi jogainkat.
forrás: http://www.menszt.hu/layout/set/print/content/view/full/201
